Maya illúziójában
„Mind az, ami alkotja a világunkat egy illúzió. Az, hogy mit hiszünk el a világról, önmagunkról, a lehetőségeinkről, az életről. Minek hogyan kell történnie, szokások, hitrendszerek, jól felépített stratégiák, mit illik, és mit nem, hogyan kell(ene) élni az embereknek, és még sorolhatnám. Az egész világ egy létrehozott mátrix. Ha a „Mátrix” filmet még nem láttad ideje beszerezni! Mert pontosan erről szól! Kétféle illúzió csapdájába esünk bele. Az első mielőtt leszületünk erre a Földre. Vezetőink megmutatnak mindent, mire szerződünk, kiket választunk, kikkel lesz dolgunk, milyen feladataink, küldetéseink és nehézségeink lesznek. Látni fogunk jelentős és jelentéktelen eseményeket is. Születéssünkor átmegyünk a felejtés folyóján.
(…)
Néha felmerül ittlétünkkor milyen jó lenne elfejteni mindent, de mindent…. újra kezdeni, új lappal indítani, és nem gondolni semmire, ami bántott, ami fájt. Ilyenkor milyen jó lenne meríteni ebből a vízből és valóban elfejtetni, amit akarunk. Miért van szükség a felejtésre? (….)
Mikor a vezetőink megmutatják az életünket, mi pedig elvállaljuk, úgy látjuk ezt, mint egy ”filmet”, amit levetítenek. Majd ez törlődik, de néha rosszul, hibásan, és főleg lényegtelen dolgok halványan néha erősebben felvillanhatnak, és ezeket dejavuként értelmezzük. Mintha láttuk volna már, bevillan, felismerjük, jártunk már itt, tudjuk, mi hol van pedig előtte sosem jártunk. Gondold végig neked mikor és hol volt dejavud? Leszületésünkkor már egy fátyol van az emlékezeteinkben. A harmadik szem csakra még aktív lehet legkésőbb 7 éves korig, utána a sok ránk rakódott tudástól, kultúrától, tanoktól, hitrendszerektől, szokásoktól ez bezáródik. És ez a második fátyol, ami ránk rakódik, ami bezárul, és szó szerint elfátyolozza a valódi világot. Azt látjuk, amit mutatnak, azt a mátrixot és azt is fogadjuk el valóságnak. Főleg a külső, látszat dolgok lesznek az elfogadottak, elsőrangúak, értékrendek, és természetesek. A természetes válik természetellenessé természetfelettivé, és nem tudás miatt ismeretlenné és veszélyessé vagy túl misztikussá válik számunkra. Mert amit nem ismer az ember, elkezd féli tőle, lehetetlennek tartja vagy ép csodának. (…)
Mindenki a saját világát felépítheti tudatossággal és eldöntheti mit fogad be ebből az illúziós világból. A legtöbb ember elméje vastag fátyollal van betakarva. A tudatosságig el sem jut. Vagy csak nagyon nehezen. Az indiai kultúra mayanak, illúzió fátylának nevezi, míg egyserűen csak tudatlanságnak, felejtésnek. De mit is felejtettünk el? Az igazi önvalónkat! Kik vagyunk, és honnan jöttünk? Milyen kapcsolat áll a jelenlegi szeretteinkkel, mit kell még megoldanunk ebben az életben? Van, aki még a képességeire sem eszmél rá soha. Maya az a világ, amit fentebb leírtam nagy vonalakban, a látszat világa, minden, ami külső jegyekből áll össze. És szomorú, hogy a legtöbb ember ezt elhiszi, követi, sőt példaképként tekint rá, mert ő is olyanok akarnak lenni. Az illúzió fátylának levedlése a meditációkkal, bizonyos jóga gyakorlatokkal, melyek stimulálják a harmadik szemet, lásd jógánál lejjebb, és légző gyakorlatokkal, harmadik szem gyakorlatokkal, lásd feljebb szemnél, és a legfontosabb a tudatosítással érhető el! Nem egy csettintésre! Dolgozni kell magunkon! Gondoljunk bele, mennyi réteget kell lehántani magunkról, kezdve a hitrendszerektől, félelmektől, melyek belénk ívódtak nemzedéken át. Eszméletlen ilyen sok hitrendszer él bennünk! Egy teljes könyvet lehetne megtölteni. A hitrendszerek és a félelmeink, amik a legerősebb gátjaink és ötnek minket gúzsba, megnehezítik az életünket, ha hagyjuk. A gondolkodásmódtól kezdve a táplálkozásig, életünk szinte minden eseményében ott vannak. Itt kell igazán ébernek lenni! A tudatosítással lehántjuk ezeket a rétegeket, amiket elhittünk magunkról, a történelmünkről, az étkezésünkről, a származásunkról, a lényünkről. Tudatosítani magunkban létezésünk okát, forrását, a kozmoszt, és hogy mi a része vagyunk, az életünk eseményeit. Tudatosítani a gondolatainkat, azok erejét, a teremtő erőnket, az érzelmeinket, a megbocsájtást és a szeretetet, a vágyaink lecsillapítását, a lemondást, elengedést és elfogadást. Ezek nagyon komoly és nehéz dolgok!”
Olvasnád tovább?
Nagy Szaffina író, tanító
Részlet: Ajna Csakra könyv
Hamarosan kapható itt:
https://www.nagyszaffinaeletmuvei.hu/
Csakra Tanfolyam:
