Emberi jogok, mihez van és mihez nincs?
Változást hoz a világhelyzet egyének jogaira is, és a társadalomban vállalt felelősségünkre, cselekedeteinkre, többek között a munkahelyi pozíciónkban. Hogyan döntünk egy-egy helyzetben, mit merünk megtenni, és mit nem, hogy megmaradjon a munkahelyünk, pénzünk, fizetni tudjuk a költségeinket? Mert bőven elég a vírus terjedése, megelőzése, fokozott figyelem, nem hiányozna még a munkahelyi konfliktusok és emberek összezördülése, netán az állás elveszítése, mert van, aki még mindig nem képes felfogni mi a helyzet, és mennyire óvatosnak kellene lenni, veszélyeztetve ezzel a többieket, tágabb értelemben a társadalmat, még tágabban értve az egész világot! Nem félelem energiáról, hanem megelőzésről van szó! Felelősségteljes döntésekről! Lássuk, ki hogy döntene a következő élethelyzetekben, melyek valós alapokra épülnek, a hazánkban!
Story: Egy munkahelyi zárt közösségben kiderül, hogy egy hónapja az egyik alkalmazott Olaszország területén tartózkodott, kb: egy hétig, de mivel semmilyen tünete nincs, vígan él, dolgozik, és szerinte semmi baj nincs, ő nem lehet hordozó, különben már kijött volna mindenkin a vírus. Együttműködésre nem hajlandó, nem mér lázat, mert ő azt érezné, nem ment el orvoshoz már akkor sem mikor még lehetősége lett volna rá és nem volt ekkora felfordulás az egészségügyben, nem vonult el karanténba, veszélyeztetve ezzel a kollegákat. Hab a tortára: hétfőtől a legtöbb dolgozónak otthoni munkát és maradást javasoltak, az illetőnek viszont be kell mennie, de mivel tömegközlekedés nem lehetséges, ezért a közelben lakó munkatárs lett felszólítva vigye be őt a fertőzött gyanúsat, ültesse be a saját autójába, oda ahol a családja is ül, közel fél méteres vagy még közelebbi távolságra. Maszkot nem vesz fel, mert nincs semmi tünete! Nézzük a tényeket: 1 hónap azért nem volt éppen olyan messze. 2019 októberében indították el útjára a vírust, decemberben már felütötte a fejét Kínában, tehát egy hónap kellett ahhoz, hogy komoly problémák legyenek, halálos áldozattal. Nem ismerjük még mindig a terjedését, a vírust teljesen, sem az ellenszerét, (bár ugye ha elindult, meg is van a vakcina, mély berkekben) lényeg, semmit vagy alig tudunk bármit is róla! És hirtelen mindenki virológus lett, az egyszerű alkalmazottak is! Továbbá orvosi dokumentumok, kutatások igazolták, és nem győzik hangsúlyozni, attól még hogy, valaki tünetmentes, lehet hordozó! A legújabb (mai) fejlemények: eddigi 2 méter távolság helyett 4 méter is már elég! És igen, nem tudjuk ki tünethordozó és ki nem! Ha pedig október végétől számolunk és december eleje pl: akkor az pont egy hónap… Olaszországban az egyik legmagasabb a fertőzési terjedés, ahol jelenleg zárlat is van, mindenki otthon maradt. És ezek a történések kérdéseket vetnek fel!
- Honnan tudod, hogy te nem vagy vírushordozó? A párod, a munkatársad, a szomszédod? Bármilyen kedvesek, aranyosak, vírushordozók lehetnek! Akkor is, ha nincs semmilyen tünet!
- 100%-osan biztosan állítanád, hogy vírusmentes vagy? (Én sem tudhatom biztosan, és nem is mernék ilyen kijelentést tenni. Jelenleg elvonultam, és gyógyító erőket kérek, tisztítom és erősítem magam minden téren.)
- Joga van-e egy alkalmazottnak megtagadni a kérést, főleg ha az egészségéről, és családja életről van szó?
- Joga van-e a fertőzött gyanús alkalmazottnak megtagadni az orvosi kivizsgálást és ezzel veszélyeztetni a kollegákat?
- Melyik a felelőtlenebb döntés? Elfogadni a megbízást és elvinni a fertőzött gyanús illetőt, szállítani a saját autódban, vagy vállalni, hogy megfertőződsz, és ezzel a kollegáidat, családodat, szeretteidet is megfertőzöd.
- Felelősség vagy felelőtlenség? Csupán fölösleges félelem vagy inkább felelősségteljes megelőzés? Kinek van igaza?
- Mi fontosabb a munkahely, vagy a saját magunk és családunk megvédés-e, és ezáltal a társadalomé?
- Ha karanténba kerül bárki közülük, ki lesz a felelős? Hogy mondják el az otthon maradt családtagoknak, gyerekeknek?
- Miért kell, hogy több halálos áldozat legyen ahhoz, hogy felfogják végre az emberek mi történik? Miért nem lehet otthon maradni mindenkinek a fenekén? (Ezzel tehetnénk most a legtöbbet, nem közösségbe járni, ez az egyén felelőssége a társadalomért!) Tényleg ennyit ér a pénzünk? Miért nem lehet mindenkinek otthonról dolgozni? De legalább kizárni a fertőzött gyanúsat?
- Miért nem lehet kötelezni valakit, hogy karanténba maradjon egy ilyen helyzetben legalább két hétig?
- Mennyit ér majd a fizetés, ha koronavírussal fertőzöttek leszünk, és tovább nem is folytatnám….? Mert a válasz a nagy semmi….
- Kérdés: te elvinnél-e egy fertőzött gyanús embert az autóddal?
Nyílván mindenkinek megvan ehhez a saját válasza, nekem is és a választása is. Mert mi választunk! Mi döntünk, mit teszünk meg magunkért, családunkért, és mekkora felelősséget vállalunk! Mi választunk milyen gondolatokat, érzéseket engedünk be most ebben a helyzetben főképp, és kit engedünk be házunkba, autónkba!
Story úgy folytatódott, hogy aki nem vitte el a fertőzött gyanús kollegát eléggé ki lett spécizve, gerinctelen és egyéb jelzők kíséretében. Személy szerint én inkább ezt vállalnám, mint egy koronavírust és veszélyeztetve ezzel másokat is, de mindenki döntse el szíve szerint mit tett volna ebben a helyzetben. Az is igaz, ha valaki kéri a gyógyerőt, és pozitív a rezgése, erős az immunrendszere kevésbé van kitéve annak, hogy elkapja, illetve ha el is kapjuk, lehet sokan nem is fogják tudni mert kihordják. Tehát a fény erői, a pozitív megerősítsek, az imák, a szellemi védekezés és az immunrendszer fizikai erősítése nagyon fontos! Ettől függetlenül szerintem nem jó felelőtlennek lenni és kísérteni ezt a dolgot, és főbb a biztonság. De ez az én egyéni személyes véleményem. Jogokról sok kérdést fel vet még, munkahelyről, iskolákról, mindenki gondolkozzon el nála milyen kérdés merül fel és milyen jogi, etikai, emberi helyzetek, és hogyan tudja azt a legjobban önmaga és a társadalom számára is megoldani.
Nagy Szaffina spirituális életmód tanácsadó, író
