Három ajándék Nők napjára
Nőként a nőknek 3 dolgot adnék ma ajándékba: természetesség, tisztelet, határok.
Évről-évre feltesszük magunknak ezeket a kérdéseket: „Mit jelent ma nőnek lenni?” „A mai kor hölgyeinek mi okozza a legnagyobb nehézséget, kihívást?” „Hogy éljük meg az egyedülálló szinglit, az anyát, a feleséget, a még huncut kislányt, a kamasz tizenéves lázadót, vagy épp a változó kort, vagy a nagymama szerepet?” „A mai korban mi okozza a legnagyobb fesztültséget egy nőben?” Felteszem magamnak is ezeket a kérdéseket, és amit én látok, érzékelek, az a megfelelési vágy. Kortól, foglalkozástól, titulusoktól, betegségektől, hovatartozásoktól függetlenül mindenki megfeszül és megpróbál jól teljesíteni minden téren. A tökéletesség ideálja. Legyél fitt, és aktív, legyél önálló, de azért ne legyél túl feminista, minden nap legyél csinos, soha ne hagyd el magad, edzéseken mindig 100% legyél, és lehetőleg ne változz meg, maradj szép, és üde, fiatal! Ne szedj fel 1-2 kilót, akkor se, ha változol, vele a tested is. Mindig mutasd meg a legjobb arcod a világnak, mert azért tudjanak rólad, de ne adj túl sokat ki magadból. A ház és a kerted is takaros legyen, és mindig legyen finom étel az asztalon, lehetőleg napi friss! A mosásról se feledkezz el, és a bevásárlásról sem! Ott vannak a gyerekek is, ha éppen vannak, tanulj velük, és vegyél részt minden iskolai programon, menj el értük és vidd el őket heti kétszer valamilyen foglalkozásra. De azért ne hanyagold el a család többi tagját sem! Emlékezzél meg a születésnapokról, névnapokról, vedd meg az ajándékokat, lehetőleg csomagold is be. És főállásba vagy mellékbe, de legyél anyagilag is stabil, mert sok minden ezen múlik, pl. túléled-e a válást, tudsz-e egyedül maradni, mennyire vagy kihasználható, független, vagy te vagy a kizsákmányoló. (Normális kapcsolatban ez föl sem merül.) Mindezek mellett legyen én időd, jógázz, edzzél, tanulj, fejlődj! Esténként pedig legyen még kedved játszani, táncolni, vacsorázni, moziba menni, és legyél királynő. És mindez megspékelve a napi mobil, internetezéssel (ezzel megy el a legtöbb idő, és már nem marad a kapcsolatokra). Ki mit rakott föl, ki hol utazott, kinek milyen a gyereke, ki ment férjez, ki vált el… Mindenki eldönti, mit néz, mivel tölti az idejét, milyen emberekkel kapcsolódik, és hogyan töltekezik föl. De egy biztos, minden téren megfelelni még akár önmagunknak is borzasztó nagy kihívást jelent, és biztos egyik-másik részre kevesebb energia jut majd.
Ezért adnám a mai nőnek, magamnak is, ezt a 3 dolgot: természetesség, tisztelet, határok.
- Természetesség. Megtanulni azt, hogy nem attól leszünk kívánatosak másoknak, amiket látunk a mai világban, és megérteni és elfogadni azt, hogy a legtöbb nőnek önbecsülési és szeretet hiány problémája van, ezért tesz ki mindent a kirakatba. Ezt látni kell, megérteni, és elfogadni. A legtöbben egyedük maradtak, és bár gyönyörűek a fotók, este egyedül maradnak, néha egy légyott. Ne akard senki életét élni! Nem tudhatod, ő miét tesz ki olyan fotót, miért szabja át az egész arcát, miért hord karmokat, csücsörítő szájakat és szilikon melleket. Ezt is el kell fogadni. A kérdés az a Te életedben, hogy smink nélkül vagy akár egy kicsivel, ami még természetes, tudod-e szépnek érezni magadat, a te önvalódat, aki vagy? Megváltoztatnál-e magadon bármit is, külsőleg, ha igen mit, miért, kiért, önmagadért, a mai trendért? Lényeges hogy minden nő szépnek érezze magát, legyen ápolt, csinos, illatos, kívánatos, és valóban a legjobb oldalát mutassa, ne panaszkodjon, legyen kiegyensúlyozott, mert ha ő magával rendben van, akkor a világgal is rendben van. Ezt sugározza kifelé. Igen, de mi lenne, ha megmaradnánk természetesnek, amennyire lehet? Természetes testsúly korodhoz mérten, (nem az, amit elvárnak, hogy milyennek kellene lenned) természetes szemek, amikbe jó belenézni, természetes ajkak, amiket jó megcsókolni, természetes test, amit jó megölelni. A természetességet kiemelném a környezetünkre is, mivel tápláljuk a testünket, kívül és belül, mit kensz magadra, az ehető? Amit eszel mennyire élő, mennyire enzimdús? Minden héten sétálsz a természetben, erdőben, vízparton, hegyekben, megéled a kapcsolódást önmagoddal, az istenivel?
- Tisztelet. Mennyire tiszteled te magadat nőként? Mennyire tartod magadat értékesnek, amit csinálsz, amit nap, mint nap adsz magadból? Mennyire mered megmutatni a világnak a fényed? Mikor voltál utoljára felhőtlenül boldog? Tiszteled te az idődet, amiket mások nézésével, vagy írogatásokkal töltesz? Persze kapcsolódni jó dolog, és kell is, társas lények vagyunk és informálódni, nevetni is jó dolog, de tudatosan! (És ez nem mindig könnyű.) Tiszteletben tartod a munkádat és az azért járó fizetséget? Tiszteled az ételt, amit megeszel? (Még ha ez furának is tűnik.) Amennyire tiszteled magadat, annyira fognak tisztelni mások. Amennyire értékesnek tartod magad, annyira értékelnek majd a többiek is. És az, hogy te hogy tisztelsz másokat, mutatja meg azt, hogy mennyire vagy tiszteletreméltó. Nem egy titulus fogja ezt adni, a politikai vagy vallási nézettséged, netán az, hány ránc számolható meg rajtad és ősz hajszál… Az érettséget, a bölcsességet, a tudást, az adást, az alázatot, és az ehhez járó tiszteletet ki kell érdemelni tettekkel. A megnyilvánulásod, a szavaid, az írásaid, videóid, a hozzászólásaid másokhoz, az üzeneteid, a munkád, a segítségeid, mind-mind rólad tesz tanúbizonyságot! Ki vagy te, hogyan élsz, hogyan reagálsz, mennyire tiszteled a másikban az istenit? Felemelsz vagy lejáratsz, építesz vagy kritizálsz, hogyan reagálsz dolgokra, megértesz vagy elutasítsz?
- Határok. Mennyire engeded meg magadnak, hogy beleszóljanak az életedbe? A munkádba, a hobbidba, az utazásaidba, a kapcsolataidba, a gyereknevelésbe, az étkezésedbe, a ruhatáradba, egyáltalán mindenbe. Lehet, most azt válaszolod „á te egyáltalán nem”…. de apró dolgokra is gondolok, amik néha észrevétlenül törnek föl, és sokszorozódnak egy kapcsolatba, aztán ott a BUMM…. A veszekedés, a sértődés, a fájás, a sírás, a meg nem értés fázisa. És minél többször fordul ez elő, a lélek egyre jobban eltávolodik, elmagányosodik, a társ már csak kínzó teher lesz és elveszíti önmagát. Mert már semmi sem jó, és el is hiszi a lélek, hogy ő valójában nem jó. A határok meghúzása az elménél kezdődnek. Amikor már jön a gondolat, ami lehúz, ami kételyt hozna, ami megkérdőjelez, ami eltávolít. Kell, hogy legyen egy önvizsgálatunk, és kell, hogy kérdéseket tegyünk föl önmagunknak, igen, de nem mindegy hogy mi oldjuk meg a leckét vagy más akarja megoldani helyettünk. Nem mindegy a mi életünket akarjuk-e élni, vagy másokra hallgatóak lenni, és másokat hibáztatni? Mennyire szólunk mi bele mások dolgába? Hol van a határ? Miért érdekli a legtöbb embert, mit csinál más a neten, miért kell mindenhez hozzászólni, reagálni, nyomot hagyni? Mert kapcsolódni vágynak. Mert látszani vágynak. Mert tudatni akarják, léteznek! Erről szólnak a közösségi oldalak. De amennyire lehetne építő épp annyira káros is. És az önbecsülésünkre, a határainkra is hatással vannak. A lényeg, te tudd mit akarsz tenni, meglépni, mi a szíved vágya, miben kell fejődnöd, és neked mik a képességeid, erősségeid. Gyengeség is van, mindenkinek van, azt a legkönnyebb kritizálni. De mi lenne, ha ugyanezt az energiát, amit mások leépítésére használ valaki, akár saját magának is, azt arra használná, hogy észre vegye, ami jó, ami érétkes, értéket adó? És megköszönje, hogy adott a másik, egy szóval, egy mosollyal, egy verssel, bármivel. Húzd meg a saját határaidat, nőként, és tudd, hol van a saját életed vonala, és hol helyezkedik el a másiké, akivel épp kapcsolódsz. Ha ezek néha összeérnek, sőt néha átfolynak, keresztezik egymást még nem baj, de állj ki magadért, és az elveidért! A saját életedet éld, és azt meg is oszthatod másokkal! Ha nem jó, nem esik jól, nem akarod, ha fáj, ha nyomaszt, mondj NEMET! A lélek mindig súg, üzen, figyelj befelé, mindig minden helyzetben! Mit akar ez nekem üzenni? A határ egyben a tér megengedését is jelenti. Teret adok a másiknak, hogy kibontakozhasson mellettem, hogy elmondhassa a véleményét, hogy ő is önmaga legjavát adhassa nekem. HATÁR – TÉR – HATÁS.
Köszönöm, hogy velem tartottál! Áldott Nőnapot kívánok minden hölgynek, kortól függetlenül, és azt kívánom, az istennői minőséget tudjuk megélni egyre többször! Merjük megmutatni a fényünket! Másokat emelve, és soha sem másokat uralva, irigyelve, vagy bántva! Tudjuk meglátni a mi saját fényünket, értékeinket!
Ha problémáid adódtak egy-két részben, ha magadra ismetél, és fáj, és akarsz rajta változtatni, jobban megérteni magadat, letenni az irigységet mások iránt, határokat húzni, nőiességedet jobban kihangsúlyozni, teret adni önmagadnak, várlak szeretettel a spirituális önismereti csakra tanfolyamon, ahol ezekről IS, a mindennapi megélt szerepeinkről, drámáinkról tanulunk. Minden energia, ezért ezek a szellemileg felvett téves rossz beidegződések, gondolatok nagyon kártékonyak lehetnek az elmére, a viselkedésre, a megnyilvánulásokra, az egészségre. Minden erőteljes érzelem társul egy-egy energetikai kódhoz, melyek lenyomatot képeznek nem csak a fizikális testben, de a többi testjeinkben is. Ezek a kódok hatással vannak a szerveinkre, azok működésére, az egyensúlyunkra, a lelki boldogságunkra, hormonjainkra, mirigyeinkre, sejtjeinkre, sőt a testsúlyunkra is!
Ha kérdésed van, vagy tanulnál, elmélyítenéd a tudásod, változtatnál, írj nekem!
U.I: A fenti kép épp egy random, fesztiválra készülve…
Nagy Szaffina
Spirituális tanító, író
Weboldal: https://www.nagyszaffinaeletmuvei.hu
Kövess be Facebookon is ITT:
Nagy Szaffina Életművei Facebook oldalam:
https://www.facebook.com/profile.php?id=100056345111650
YouTube csatornám:
Spirituális verseim: a Más Világban Élek oldalon elérhetőek:
https://www.facebook.com/masvilagbanelek
