Elbuktál?
Az emberi lét egyik sötét árnya, ami mélyen meghúzódik bennünk, és nagy csalódások idején előjön, amit mindenki ismer már, a bukás árnyéka. Felmerül bennünk lehettünk volna jobbak is, tehettünk volna jobban is, de ezt tudtuk megtenni. Megbuktunk szerepköreinkben, talán, mint ember, mint anya, mint feleség, mint barát, mint munkatárs, ki tudja, kiben mi zajlódik le és hányszor… És megannyi könyvet elolvashatunk, amikor kudarc ér, az kudarc, nem kell máshogy festeni a vászonképet. A világot nem tudjuk megváltoztatni, de önmagunkat igen!
Van egy kis történet, egy királyról, aki megszerette volna változtatni a világot, az országával kezdte, de nem sikerült neki. Elbukott, a maga nemében, az ő szerepkörében. Aztán elgondolkozott, ha megváltoztatta volna önmagát, megváltozott volna a családja, a körülötte lévő szerettei, akik megváltoztatták volna az ő köreiket is, így az egész falura hatással lettek volna. A falu megváltoztatta volna a környékbeli kis falukat, amelyek hatással lettek volna a kisebb, nagyobb városokra is, és ez jelentősen megváltoztatta volna az országot, amely változást hozott volna az egész világban! A Trónok harcában, mikor Sándor elmondta Sansának minden fájdalom, szenvedés, meggyalázás nem történt volna meg, ha vele tart, Sansa felemelt fejjel azt válaszolja: „Akkor most nem lennék az, aki vagyok!” Minden kudarc tanít valamire. Megerősödünk általa, és tudjuk, felismerjük hol és mit hibáztunk. És mindig van újrakezdés. Újraépítés, újratervezés, újrateremtés. „Minden kudarc egy vele ekvivalens siker csíráját hordozza magában!” Napóleon Hill: „Gondolkozz és gazdagodj” c. könyvéből. Ezekből tanulunk, fejlődünk, felállunk, ha kell 100 x is! És megtanuljuk, lehet nem elsőre, lehet csak másodjára, kemény pofonok által, mit nem csinálunk többé, vagy mit teszünk másképp. Egy biztos! Mindenki legyen önmaga! Nem kell azért másképp gondolkoznod, másképp csinálnod dolgokat, vagy öltözködnöd csak, hogy másoknak megfelel! Legyél önmagad! És akkor befogad a világ! Ha nem, úgy is jó! Csak ne add fel önmagad! Önmagad személyes varázsát! Mindenkinek nem tudsz, de NEM is kell megfelelni! Mindenkinek megvan a személyes kis felépített játszótere, birodalma, játsszon ott! És neked is meg lesz a te saját világod! És lehet, valakinek épp a te világod adja a mentsvárat, a nyugalmat, mert otthonra talál benne! Mert azonosulni tud a gondolataiddal, érzéseiddel, és megért téged és feloldja saját fájdalmait, érzéseit a sorokban, és ő is tanul és fejlődik általa. Lehet valakinek épp te jelented a világot, a te létezésed! És ugyan kicsoda az embernek fia, hogy meg kelljen feleljél neki?! Neked csak egy felé kell, hogy megfelelj, hogy megállj a talajon, és egy felé kell, hogy elszámolásod legyen! Ez az egy, Isten, a te Teremtőd, a Nagy Szellem, mindennek Forrása, aki nélkül senki vagy! Porból létrejött, porba hullott, és ismét porrázúzott porszem, ennyi, egy senki. „Most embereknek engedek, avagy az Istennek?” /Pál lev. Gal. 1/10./ Az ember hajlamos elfelejteni a sikerek, csillogások közepette, hogy még a kisujját sem tudná felemelni, ha nincs Ő ott! Csak annyi téveszme, csalódás, bukás érte az embernek fiát, hogy már nem hisz…. Egy lejáratott Istent és Isten fiát látja csak, egy őrületes feketekönyvet, mely idejét múlt, egy nevetséges bitófával, még szánalmasabb imákkal. És legmélyebb sötétségében, megalázottságában, elveszettségében, ha kinyitná, megdöbbenne…. mennyire valós, és itt és most játszódik! Mennyit is változott az emberiség 2000 év óta? Semmit… Ugyanúgy sötét korszakban tapogatózunk, csak immáron okos telefonokkal. És a legsötétebb éjszakákon, rémálmoktól, és űzött gondolatoktól menekülve felkiált: „jaj, Istenem ments meg!” És itt válik a megalázott emberfiából a legsötétebb éjszakán megtért Istenfia. De a legtöbb embernek el kell jutnia idáig!
Egy történet szól erről is (több is, de ez nagyon megragadó legalábbis számomra) Nabukodonozar király, aki mindenkit elsöpör, leigáz, megöl, mert engedve van neki! De többszörösen is próbára van téve az ő hite, álmok formájában, vagy amikor kemencében égeti el a három prófétát, és egy angyal a tűzben megvédi őket, és azok nem égnek meg, és amikor Dániel próféta segít neki. (Szóval megvan a hármas próbatétel.) Ő továbbra sem hisz… És elbukik, mint király. Elveszíti mindenét, és megbolondul, hét évig az erdőben vánszorog, míg meg nem tér. És akkor újra világosság gyúl az ő elméjében és visszakapja királyságát, és mindenét! De a történelem ismétli önmagát, és a fia ismét ugyanezt elköveti. Vannak történelmi ciklusok, egy nemzetnek is, és egy embernek is. Hogyan érint ez téged? A te életedben is, vannak visszatérő ciklusok, legyél nagyon ismert, vagy hétköznapi ember, és amíg nem oldjuk meg jól a házi feladatunkat, újra visszakapjuk őket. Vagyis újra előbukkannak, más csomagolásban, másképp. Körfutás helyett, változtasd meg önmagad, a hozzáállásod! „Mert mindenki, aki magát felmagasztalja megaláztatik, és aki magát megalázza felemelkedik.” /Luk. ev. 14/11./ „Nem aláztad meg a szívedet, noha mindezt tudtad.” /Dan. 5/22./ Ciklusokról: „Ami most történik, régen megvan, és ami következik, immár megvolt, és az Isten visszahozza, ami elmúlt.” /Préd. Sal. k. 3/15./
Megjelennek a hiénák is, minden esetben, ha véres cafatos hús szagát éreznek vagy látnak, falatozniuk kell belőlük. Ezek az emberi félelmek, kételyek, reményvesztettségek, bukásai, töröttsége, érzékenysége, mely úgy vérzik, hogy még a cápák is jönnek a tenger felől. „Elbuktál, gyenge vagy, nem vagy többé vezető!” – harsogják diadalittasan…. közben elfelejtik kis senki énüket, mely egy azon Forrásból fakad, hogy ők is kis senkik, hogy ők mit mutattak fel, éhségen, és mohó falánkságon, széttépésen kívül?! Elfelejtik, hogy őrzőik, védőangyalaik is néha elbuknak, vagy inkább nem is tudják, hogy angyalok és emberek néha mily hasonlatosak, és milyen harcaik vannak nekik is. Ha tudnák, soha egyetlen egy emberre nem vadásznának hiénaként, ha látnák önmaguk kis esetlenségét, vagy angyalok csúfos, fájdalmas vereségét. Elfelejti, hogy Isten legnagyobb emberi szolgái néha a legsötétebb helyről valók, néha nagyon le kell nyúlnia Istennek értük. Elfelejti, hogy ő is lehet egy közülük. De neked soha nem szabad elfelejtened, hogy vigyáznak rád! „Mert közületek senkinek sem esik le egy hajszál a fejéről!” /Ap. 27/34./ És ha a változás a te életedet szolgálja és így a mindenséget?! Mindennek meg van az oka, minden történésnek, személynek, időnek és térnek, néha erőszakosan, néha támadva, de karma körbejár, és így vagy úgy változást hoz ez neked. Valóban elbuktál?
Nagy Szaffina író
Emberek és angyalok,
sikerek és bukások,
győzelmek és vívások,
küldetések, kihívások.
Felemelkedhet, elbukhat,
győzhet, megvívhat.
Hogy bukhat el mégis?
Hogy veszíthet a szív is?
Hogy tud fájni az emberi lét,
Isten bizalmát vetette belénk,
és küzdünk, hibázunk, elbukunk,
legyen szívünk, vagy angyalunk.
Szaffina Nagy 2018 December 6.
Nem vagyok gyenge,
erős leszek és bátor,
ha elesek,
keményen felállok!
2015.május 14. Nagy Szaffina
A versek a „Más Világban Élek” könyvben is olvashatóak, angyali képeslapok, és könyvjelzők pedig itt elérhetők:
https://www.nagyszaffinaeletmuvei.hu/mas-vilagban-elek-1-kotet/
További spirituális verseim: a Más Világban Élek oldalon elérhetőek:
